"Nobel-díjas fizika mindennapi alkalmazásokban" előadássorozat

Az újságok évről évre tájékoztatnak minket a legújabb fizikai Nobel-díj témájáról, az azonban kevésbé közismert, hogy a Nobel-díjjal jutalmazott kutatások mennyire átszövik mindennapi életünket a mobiltelefon különböző alkatrészeitől kezdve az energiatermelésen át orvosi alkalmazásokig. Ráadásul napjainkban a felfedezés és az alkalmazás között eltelt idő is meglepően rövid, például egy jó nanoelektronikai ötlet akár pár év alatt bekerülhet az újgenerációs számítógépekbe. Előadássorozatunkon Nobel-díjas ötletek példáján keresztül szeretnénk bemutatni, hogy érdemes fizikával foglalkozni, hiszen az elmúlt évtizedekben megtapasztalt hihetetlen technológiai fejlődés sok esetben fizikusok kutatólaboratóriumaiból indult, és egy jól képzett fizikus jelentős hozzájárulást adhat a jövő technológiáinak kifejlesztéséhez. Előadássorozatunkra elsősorban középiskolás diákokat és fizikatanárjaikat várjuk.

Következő alkalmak

Lézerek és alkalmazásaik Előadó: Dr. Koppa Pál egyetemi docens, a BME Atomfizika Tanszék tanszékvezető-helyettese Időpont: 2013. november 29. délután 3-tól Helyszín: BME F épület, III. lépcsőház, 2. emelet, 13. terem Kérjük, lehetőleg regisztráljanak az előadásra ezen a linken, csak regisztráció esetén tudjuk garantálni a helybiztosítást!

Fizikai kutatások, Nobel-díjak az atomreaktorok kifejlesztésében Előadó: Dr. Sükösd Csaba, a BME Nukleáris Technikai Intézet igazgató-helyettese Időpont: 2013. december 13. délután 3-tól Helyszín: BME F épület, III. lépcsőház, 2. emelet, 13. terem Kérjük, lehetőleg regisztráljanak az előadásra ezen a linken, csak regisztráció esetén tudjuk garantálni a helybiztosítást! Az előadás után korlátozott számban lehetőséget biztosítunk a BME NTI oktatóreaktorának megtekintésére. Amennyiben ezen szeretne részt venni, kérjük, hogy feltétlenül regisztráljon a fenti linken.

Korábbi előadások

Szupravezetés Előadó: Prof. Mihály György akadémikus, a BME TTK Fizikai Intézet igazgatója Időpont: 2013. október 4. délután 3-tól Kivonat: A szupravezetés felfedezését követően (K. Onnes -1911) közel fél évszázadot kellett várni a jelenség elméletének megszületésére (J. Bardeen, L. Cooper, R. Schrieffer - 1957). Mindkét munkásságot Nobel-díjjal jutalmazták (1913, 1972). A szupravezető anyagok különleges elektromos és mágneses tulajdonságai látványos és könnyen megérthető kísérletekkel szemléltethetők, a fenomenológikus leírás egyszerű. Sokáig tartott azonban az a felismerés, hogy a szupravezető áramot szállító töltések különös tulajdonságokkal rendelkező elektron-párok, amelyek az egyszerű elektronoktól nagyon eltérő módon terjednek egy kristályban. Az ún. Cooper-párok viselkedésének kísérleti vizsgálata (Nobel-díj: 1973) vezetett a későbbiekben olyan alkalmazási lehetőségekre, mint a legérzékenyebb elektromos mérőműszer megalkotása, a világ leggyorsabb “hagyományos” számítógépeinek készítése, vagy napjaink kvantum-számítógépeinek építése. A Nobel-díjak sorozata a magas-hőmérsékleti szupravezető anyagok felfedezésével, majd az ehhez kapcsolódó újabb elméleti modellek kidolgozásával folytatódott (1987, 2003). Az új anyagok kedvező tulajdonságai elektronikai alkalmazások sorát nyitották meg, és a hagyományos szupravezetők mágnesként történő hasznosítása mellett (NMR, MRI, CERN) olyan lehetőségek is ígéretessé váltak, mint pl. a vonatok mágneses lebegtetése, szupravezető motorok vagy távvezetékek készítése. Az előadás a szupravezetés jelenségét kísérleteken keresztül is szemlélteti. Ha érdekel a szupravezetés jelensége, magad is kísérletezhetsz szupravezetőkkel a Nobel-díjas kísérletek középiskolásoknak mérési szakkör keretében.