|
|
| 11. sor: |
11. sor: |
| | |} | | |} |
| | | | |
| − | == ==
| |
| | == == | | == == |
| | {|style="width: 100%" | | {|style="width: 100%" |
| 37. sor: |
36. sor: |
| | | | |
| | == == | | == == |
| − |
| |
| − | {|style="width: 100%"
| |
| − | |- valign="top"
| |
| − | |style="width: 150px"|[[Fájl:High tc.png|150px|center]]
| |
| − | |style="width: 20px"|
| |
| − | |<span style="font-size: 150%">Szupravezetés</span>
| |
| − |
| |
| − | '''Előadó: Prof. Mihály György akadémikus, a BME TTK Fizikai Intézet igazgatója'''
| |
| − |
| |
| − | '''Időpont: 2013. október 4. délután 3-tól'''
| |
| − | <!--[[F3/2/13 terem elérhetősége|'''Helyszín: BME F épület, III. lépcsőház, 2. emelet, 13. terem''']]
| |
| − |
| |
| − | '''Regisztráció: kérjük az előadásra [https://docs.google.com/forms/d/1vzlwI5n2wHY3MpFUlsBxmKMtUmNkEEnJ3Pf2fi8hJNs/viewform ezen a linken] regisztráljanak!''' Regisztrálni a helyszínen is lehet, de csak előzetes regisztráció esetén tudjuk garantálni a helybiztosítást.-->
| |
| − |
| |
| − | '''Kivonat:'''
| |
| − |
| |
| − | A szupravezetés felfedezését követően (K. Onnes -1911) közel fél évszázadot kellett várni a jelenség elméletének megszületésére (J. Bardeen, L. Cooper, R. Schrieffer - 1957). Mindkét munkásságot Nobel-díjjal jutalmazták (1913, 1972).
| |
| − |
| |
| − | A szupravezető anyagok különleges elektromos és mágneses tulajdonságai látványos és könnyen megérthető kísérletekkel szemléltethetők, a fenomenológikus leírás egyszerű. Sokáig tartott azonban az a felismerés, hogy a szupravezető áramot szállító töltések különös tulajdonságokkal rendelkező elektron-párok, amelyek az egyszerű elektronoktól nagyon eltérő módon terjednek egy kristályban. Az ún. Cooper-párok viselkedésének kísérleti vizsgálata (Nobel-díj: 1973) vezetett a későbbiekben olyan alkalmazási lehetőségekre, mint a legérzékenyebb elektromos mérőműszer megalkotása, a világ leggyorsabb “hagyományos” számítógépeinek készítése, vagy napjaink kvantum-számítógépeinek építése.
| |
| − |
| |
| − | A Nobel-díjak sorozata a magas-hőmérsékleti szupravezető anyagok felfedezésével, majd az ehhez kapcsolódó újabb elméleti modellek kidolgozásával folytatódott (1987, 2003). Az új anyagok kedvező tulajdonságai elektronikai alkalmazások sorát nyitották meg, és a hagyományos szupravezetők mágnesként történő hasznosítása mellett (NMR, MRI, CERN) olyan lehetőségek is ígéretessé váltak, mint pl. a vonatok mágneses lebegtetése, szupravezető motorok vagy távvezetékek készítése.
| |
| − |
| |
| − | Az előadás a szupravezetés jelenségét kísérleteken keresztül is szemlélteti.
| |
| − |
| |
| − | Ha érdekel a szupravezetés jelensége, magad is kísérletezhetsz szupravezetőkkel a [[Nobel-díjas kísérletek középiskolásoknak]] mérési szakkör keretében.
| |
| − | |}
| |
| − |
| |
| − | == ==
| |
| − |
| |
| − | {|style="width: 100%"
| |
| − | |- valign="top"
| |
| − | |style="width: 150px"|[[Fájl:Labor.png|150px|center]]
| |
| − | |style="width: 20px"|
| |
| − | |<span style="font-size: 150%">Lézerek és alkalmazásaik</span>
| |
| − |
| |
| − | '''Előadó: Dr. Koppa Pál''' egyetemi docens, a BME Atomfizika Tanszék tanszékvezető-helyettese
| |
| − |
| |
| − | '''Időpont:''' 2013. november 29. délután 3-tól
| |
| − |
| |
| − | '''Kivonat'''
| |
| − |
| |
| − | A lézerek felfedezése óta eltelt 55 év Nobel-díjak egész sorát eredményezte az alapelveket kidolgozó, a különböző lézertípusokat kifejlesztő és a lézer alkalmazásait vizsgáló kutatók számára. A lézerek fejlődése és felhasználása ma is igen gyorsan fejlődő terület, ami rengeteg érdekes elméleti és gyakorlati felfedeznivalót – és valószínűleg további Nobel-díjakat - rejteget a XXI. század fizikusai, mérnökei és orvosai számára.
| |
| − | Az előadás első részében egy egyszerű modell segítségével megérthetitek a lézer működésének alapjait, és látványos kísérletekben megtapasztalhatjátok a lézerfény speciális tulajdonságait. Az előadás második részében a lézerek sokoldalú felhasználására fókuszálunk.
| |
| − | Mivel az atomi szintű mérésektől a csillagháborús fegyverekig az alkalmazások köre szinte végtelen, néhány példán keresztül ismerhetitek azok sokféleségét. Az előadásban külön fel szeretném hívni a figyelmet a téma magyar vonatkozásaira, amelyek a hologram felfedezésétől a legrövidebb fényimpulzusokon keresztül egészen a Szegeden épülő, világviszonylatban is egyedülálló lézerrendszerig terjednek.
| |
| − | |}
| |
| − | == ==
| |
| − | {|style="width: 100%"
| |
| − | |- valign="top"
| |
| − | |style="width: 150px"|[[Fájl:NTIcserenkov.jpg|150px|center]]
| |
| − | |style="width: 20px"|
| |
| − | |<span style="font-size: 150%">Fizikai kutatások, Nobel-díjak az atomreaktorok kifejlesztésében</span>
| |
| − |
| |
| − | '''Előadó: Dr. Sükösd Csaba,''' a BME Nukleáris Technikai Intézet címzetes egyetemi tanára
| |
| − |
| |
| − | '''Időpont:''' 2013. december 13. délután 3-tól
| |
| − |
| |
| − | '''Helyszín:''' BME R épület, 2. emelet 215. terem. (A BME térképe [[Media:bmemap.jpg|itt nézhető meg]]).
| |
| − |
| |
| − | Az előadás után lehetőséget biztosítottunk a BME NTI oktatóreaktorának megtekintésére.
| |
| − | |}
| |
