„Programjaink a "fény nemzetközi éve" keretében” változatai közötti eltérés

Magyarország is csatlakozott az ENSZ és az UNESCO kezdeményezéséhez, mely a 2015-ös évet a Fény Nemzetközi Évének nyilvánította. Az egész évben tartó programsorozat lehetőséget kínál arra, hogy bemutassuk és figyelmet szenteljünk a fény tudományos, oktatási, technológiai, orvosi, valamint művészeti alkalmazásaira. A tervezett programjainkon rangos előadók segítségével kívánjuk felkelteni legfőképp a fiatal generáció érdeklődését.

A fenti fülszöveget a fény nemzetközi éve magyarországi hivatalos honlapjáról idézzük, ahol számos izgalmas programot találhattok. Az alábbiakban az Karunkon megrendezésre kerülő programokról adunk részletes tájékoztatást.

Programjainkra elsősorban középiskolás diákokat és fizikatanárjaikat várjuk.

Előadó: Dr. Bokor Nándor egyetemi docens, BME Fizika Tanszék

Időpont: 2015. június 5, 15.30

Helyszín: BME Fizikai Intézet, F épület F29-es terem

Kivonat:

Gábor Dénes (1900-1979) magyar születésű villamosmérnök és fizikus fejében 1947-ben fogant meg a holográfia alapötlete (amelyért 1971-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat): a tárgyról érkező fény nem halad át egy lencsén, amely leképezné a fényérzékeny filmre (mint az a hagyományos fényképezésben történik), hanem közvetlenül rászóródik a fényérzékeny lemezre, egy másik, ún. referencia fényhullámmal együtt. Amikor a tárgyról érkező fényhullám és a referencia fényhullám összeadódik, a fényérzékeny lemezen interferenciakép keletkezik, amely a tárgyról érkezett hullámra vonatkozó teljes, háromdimenziós információt rögzíti. A hologramfelvétel készítéséhez koherens, egyszínű fényt kiadó fényforrásra van szükség (pl. a napfény vagy az izzólámpa fénye nem alkalmas erre). Nem csoda, hogy a holográfia tudományterülete csak az 1960-as évek elejétől, a lézer feltalálásával indult igazán látványos fejlődésnek. Ekkor bontakoztak ki olyan, ma is virágzó kutatási területek, mint a holografikus optikai elemek, a holografikus interferometria, a számítógépes holográfia, a reflexiós látványhologramok. Azóta a holográfia még számos jelentős területtel bővült, mint pl. a holografikus adattárolás és a holografikus biztonságtechnika. A látványos, háromdimenziós kép visszaadásán kívül különösen izgalmas tulajdonsága a hologramnak, hogy az információ másképp oszlik el rajta, mint a hagyományos információtároló eszközökön (pl. a fényképen, a DVD-n vagy a számítógép mágneses merevlemezén). A hologramot kis darabokra törve is minden darabban a teljes tárgyinformáció megőrződik.

A közönség az előadás alatt egy reflexiós látványhologram készítését is végigkövetheti!