„Programjaink a "fény nemzetközi éve" keretében” változatai közötti eltérés
(→) |
|||
| (egy szerkesztő 9 közbeeső változata nincs mutatva) | |||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
|style="width: 150px"|[[Fájl:yearoflight3.png|150px|center]] | |style="width: 150px"|[[Fájl:yearoflight3.png|150px|center]] | ||
|style="width: 20px"| | |style="width: 20px"| | ||
| − | | | + | |'' '''A Fény Nemzetközi Éve 2015''' '' |
| − | + | ''Magyarország is csatlakozott az ENSZ és az UNESCO kezdeményezéséhez, mely a 2015-ös évet a Fény Nemzetközi Évének nyilvánította. Az egész évben tartó programsorozat lehetőséget kínál arra, hogy bemutassuk és figyelmet szenteljünk a fény tudományos, oktatási, technológiai, orvosi, valamint művészeti alkalmazásaira. A tervezett programjainkon rangos előadók segítségével kívánjuk felkelteni legfőképp a fiatal generáció érdeklődését.'' | |
| − | + | A fenti fülszöveget a fény nemzetközi éve magyarországi [http://fenyeve.mta.hu/ hivatalos honlapjáról idézzük, ahol számos izgalmas programot találhattok.] Az alábbiakban az Karunkon megrendezésre kerülő programokról adunk részletes tájékoztatást. | |
| + | |||
| + | Programjainkra elsősorban középiskolás diákokat és fizikatanárjaikat várjuk. | ||
|} | |} | ||
| 21. sor: | 23. sor: | ||
|} | |} | ||
|style="width: 20px"| | |style="width: 20px"| | ||
| − | |<span style="font-size: 150%">Holográfia</span> | + | |<span style="font-size: 150%">Holográfia: elmélet és megvalósítás</span> |
| − | '''Előadó: | + | '''Előadó: Dr. Bokor Nándor egyetemi docens, BME Fizika Tanszék''' |
| − | '''Időpont: | + | '''Időpont: 2015. június 5, 15.30''' |
| − | + | ||
| + | '''Helyszín:''' BME Fizikai Intézet, F épület [[BME Fizikai Intézet F29-es terem|F29-es terem]] | ||
'''Kivonat:''' | '''Kivonat:''' | ||
Gábor Dénes (1900-1979) magyar születésű villamosmérnök és fizikus fejében 1947-ben fogant meg a holográfia alapötlete (amelyért 1971-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat): a tárgyról érkező fény nem halad át egy lencsén, amely leképezné a fényérzékeny filmre (mint az a hagyományos fényképezésben történik), hanem közvetlenül rászóródik a fényérzékeny lemezre, egy másik, ún. referencia fényhullámmal együtt. Amikor a tárgyról érkező fényhullám és a referencia fényhullám összeadódik, a fényérzékeny lemezen interferenciakép keletkezik, amely a tárgyról érkezett hullámra vonatkozó teljes, háromdimenziós információt rögzíti. A hologramfelvétel készítéséhez koherens, egyszínű fényt kiadó fényforrásra van szükség (pl. a napfény vagy az izzólámpa fénye nem alkalmas erre). Nem csoda, hogy a holográfia tudományterülete csak az 1960-as évek elejétől, a lézer feltalálásával indult igazán látványos fejlődésnek. Ekkor bontakoztak ki olyan, ma is virágzó kutatási területek, mint a holografikus optikai elemek, a holografikus interferometria, a számítógépes holográfia, a reflexiós látványhologramok. Azóta a holográfia még számos jelentős területtel bővült, mint pl. a holografikus adattárolás és a holografikus biztonságtechnika. A látványos, háromdimenziós kép visszaadásán kívül különösen izgalmas tulajdonsága a hologramnak, hogy az információ másképp oszlik el rajta, mint a hagyományos információtároló eszközökön (pl. a fényképen, a DVD-n vagy a számítógép mágneses merevlemezén). A hologramot kis darabokra törve is minden darabban a teljes tárgyinformáció megőrződik. | Gábor Dénes (1900-1979) magyar születésű villamosmérnök és fizikus fejében 1947-ben fogant meg a holográfia alapötlete (amelyért 1971-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat): a tárgyról érkező fény nem halad át egy lencsén, amely leképezné a fényérzékeny filmre (mint az a hagyományos fényképezésben történik), hanem közvetlenül rászóródik a fényérzékeny lemezre, egy másik, ún. referencia fényhullámmal együtt. Amikor a tárgyról érkező fényhullám és a referencia fényhullám összeadódik, a fényérzékeny lemezen interferenciakép keletkezik, amely a tárgyról érkezett hullámra vonatkozó teljes, háromdimenziós információt rögzíti. A hologramfelvétel készítéséhez koherens, egyszínű fényt kiadó fényforrásra van szükség (pl. a napfény vagy az izzólámpa fénye nem alkalmas erre). Nem csoda, hogy a holográfia tudományterülete csak az 1960-as évek elejétől, a lézer feltalálásával indult igazán látványos fejlődésnek. Ekkor bontakoztak ki olyan, ma is virágzó kutatási területek, mint a holografikus optikai elemek, a holografikus interferometria, a számítógépes holográfia, a reflexiós látványhologramok. Azóta a holográfia még számos jelentős területtel bővült, mint pl. a holografikus adattárolás és a holografikus biztonságtechnika. A látványos, háromdimenziós kép visszaadásán kívül különösen izgalmas tulajdonsága a hologramnak, hogy az információ másképp oszlik el rajta, mint a hagyományos információtároló eszközökön (pl. a fényképen, a DVD-n vagy a számítógép mágneses merevlemezén). A hologramot kis darabokra törve is minden darabban a teljes tárgyinformáció megőrződik. | ||
| − | |||
| + | '''A közönség az előadás alatt egy reflexiós látványhologram készítését is végigkövetheti!''' | ||
|} | |} | ||
== == | == == | ||
| + | ===[[Kari programok középiskolásoknak|További programok középiskolásoknak]]=== | ||
A lap jelenlegi, 2015. szeptember 16., 04:10-kori változata
 |
A Fény Nemzetközi Éve 2015
Magyarország is csatlakozott az ENSZ és az UNESCO kezdeményezéséhez, mely a 2015-ös évet a Fény Nemzetközi Évének nyilvánította. Az egész évben tartó programsorozat lehetőséget kínál arra, hogy bemutassuk és figyelmet szenteljünk a fény tudományos, oktatási, technológiai, orvosi, valamint művészeti alkalmazásaira. A tervezett programjainkon rangos előadók segítségével kívánjuk felkelteni legfőképp a fiatal generáció érdeklődését. A fenti fülszöveget a fény nemzetközi éve magyarországi hivatalos honlapjáról idézzük, ahol számos izgalmas programot találhattok. Az alábbiakban az Karunkon megrendezésre kerülő programokról adunk részletes tájékoztatást. Programjainkra elsősorban középiskolás diákokat és fizikatanárjaikat várjuk. |
[szerkesztés]
|
Holográfia: elmélet és megvalósítás
Előadó: Dr. Bokor Nándor egyetemi docens, BME Fizika Tanszék Időpont: 2015. június 5, 15.30 Helyszín: BME Fizikai Intézet, F épület F29-es terem Kivonat: Gábor Dénes (1900-1979) magyar születésű villamosmérnök és fizikus fejében 1947-ben fogant meg a holográfia alapötlete (amelyért 1971-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat): a tárgyról érkező fény nem halad át egy lencsén, amely leképezné a fényérzékeny filmre (mint az a hagyományos fényképezésben történik), hanem közvetlenül rászóródik a fényérzékeny lemezre, egy másik, ún. referencia fényhullámmal együtt. Amikor a tárgyról érkező fényhullám és a referencia fényhullám összeadódik, a fényérzékeny lemezen interferenciakép keletkezik, amely a tárgyról érkezett hullámra vonatkozó teljes, háromdimenziós információt rögzíti. A hologramfelvétel készítéséhez koherens, egyszínű fényt kiadó fényforrásra van szükség (pl. a napfény vagy az izzólámpa fénye nem alkalmas erre). Nem csoda, hogy a holográfia tudományterülete csak az 1960-as évek elejétől, a lézer feltalálásával indult igazán látványos fejlődésnek. Ekkor bontakoztak ki olyan, ma is virágzó kutatási területek, mint a holografikus optikai elemek, a holografikus interferometria, a számítógépes holográfia, a reflexiós látványhologramok. Azóta a holográfia még számos jelentős területtel bővült, mint pl. a holografikus adattárolás és a holografikus biztonságtechnika. A látványos, háromdimenziós kép visszaadásán kívül különösen izgalmas tulajdonsága a hologramnak, hogy az információ másképp oszlik el rajta, mint a hagyományos információtároló eszközökön (pl. a fényképen, a DVD-n vagy a számítógép mágneses merevlemezén). A hologramot kis darabokra törve is minden darabban a teljes tárgyinformáció megőrződik. A közönség az előadás alatt egy reflexiós látványhologram készítését is végigkövetheti! |
