„Próbalap” változatai közötti eltérés
(→) |
(→Következő alkalmak) |
||
| 30. sor: | 30. sor: | ||
'''Kivonat:''' | '''Kivonat:''' | ||
| − | + | A szupravezetés felfedezését követően (K. Onnes -1911) fél évszázadot kellett várni a jelenség elméletének megszületésére (J. Bardeen, L. Cooper, R. Schiffer - 1957). Mindkét munkásságot Nobel-díjjal jutalmazták (1913, 1972). | |
| − | + | A szupravezető anyagok különleges elektromos és mágneses tulajdonságai látványos és könnyen megérthető kísérletekkel szemléltethetők, a fenomenológikus leírás egyszerű. Sokáig tartott azonban az a felismerés, hogy a szupravezető áramot szállító töltések különös tulajdonságokkal rendelkező elektron-párok, amelyek az elektronoktól nagyon eltérő módon terjednek egy kristályban. Az ún. Cooper-párok viselkedésének kísérleti vizsgálata (Nobel-díj: 1973) vezetett a későbbiekben olyan alkalmazási lehetőségekre, mint a legérzékenyebb elektromos mérőműszer megalkotása, a világ leggyorsabb “hagyományos” számítógépeinek készítése, vagy napjaink kvantum-számítógépeinek építése. | |
| − | + | A Nobel-díjak sorozata a magas-hőmérsékleti szupravezető anyagok felfedezésével, majd az ehhez kapcsolódó újabb elméleti modellek kidolgozásával folytatódott (1987, 2003). Az új anyagok kedvező tulajdonságai elektronikai alkalmazások sorát nyitották meg, és a hagyományos szupravezetők mágnesként történő széleskörű hasznosítása mellett (NMR, MRI, CERN) olyan lehetőségek is ígéretessé válnak, mint pl. a vonatok mágneses lebegtetése, szupravezető motorok vagy távvezetékek készítése. | |
| + | |||
| + | Az előadás a szupravezetés jelenségét kísérleteken keresztül is szemlélteti. Az előadásra a .... címen lehet regisztrálni. | ||
|} | |} | ||
A lap 2013. szeptember 18., 10:06-kori változata
 |
Az újságok évről évre tájékoztatnak minket a legújabb fizikai Nobel-díj témájáról, az azonban kevésbé közismert, hogy a Nobel-díjjal jutalmazott kutatások mennyire átszövik mindennapi életünket a mobiltelefon különböző alkatrészeitől kezdve az energiatermelésen át orvosi alkalmazásokig. Ráadásul napjainkban a felfedezés és az alkalmazás között eltelt idő is meglepően rövid, például egy jó nanoelektronikai ötlet akár pár év alatt bekerülhet az újgenerációs számítógépekbe.
Előadásunkon Nobel-díjas ötletek példáján keresztül szeretnénk bemutatni, hogy érdemes fizikával foglalkozni, hiszen az elmúlt évtizedekben megtapasztalt hihetetlen technológiai fejlődés is jelentős mértékben fizikusok kutatólaboratóriumaiból indult, és egy jól képzett fizikus jelentős hozzájárulást adhat a jövő technológiáinak kifejlesztéséhez. Előadássorozatunkra elsősorban középiskolás diákokat és fizikatanárjaikat várjuk. |
Következő alkalmak
  |
Nobel-díjas fizika mindennapi alkalmazásban - szupravezetés
Előadó: Prof. Mihály György akadémikus, a BME TTK fizikai intézet igazgatója Időpont: 2013. szeptember 27. Helyszín: BME FIII. lph. 2. em. 13. terem Regisztráció: kérjük az előadásra ezen a linken regisztráljanak Kivonat: A szupravezetés felfedezését követően (K. Onnes -1911) fél évszázadot kellett várni a jelenség elméletének megszületésére (J. Bardeen, L. Cooper, R. Schiffer - 1957). Mindkét munkásságot Nobel-díjjal jutalmazták (1913, 1972). A szupravezető anyagok különleges elektromos és mágneses tulajdonságai látványos és könnyen megérthető kísérletekkel szemléltethetők, a fenomenológikus leírás egyszerű. Sokáig tartott azonban az a felismerés, hogy a szupravezető áramot szállító töltések különös tulajdonságokkal rendelkező elektron-párok, amelyek az elektronoktól nagyon eltérő módon terjednek egy kristályban. Az ún. Cooper-párok viselkedésének kísérleti vizsgálata (Nobel-díj: 1973) vezetett a későbbiekben olyan alkalmazási lehetőségekre, mint a legérzékenyebb elektromos mérőműszer megalkotása, a világ leggyorsabb “hagyományos” számítógépeinek készítése, vagy napjaink kvantum-számítógépeinek építése. A Nobel-díjak sorozata a magas-hőmérsékleti szupravezető anyagok felfedezésével, majd az ehhez kapcsolódó újabb elméleti modellek kidolgozásával folytatódott (1987, 2003). Az új anyagok kedvező tulajdonságai elektronikai alkalmazások sorát nyitották meg, és a hagyományos szupravezetők mágnesként történő széleskörű hasznosítása mellett (NMR, MRI, CERN) olyan lehetőségek is ígéretessé válnak, mint pl. a vonatok mágneses lebegtetése, szupravezető motorok vagy távvezetékek készítése. Az előadás a szupravezetés jelenségét kísérleteken keresztül is szemlélteti. Az előadásra a .... címen lehet regisztrálni. |
