„Próbalap” változatai közötti eltérés
(→Következő alkalmak) |
(→Következő alkalmak) |
||
| 26. sor: | 26. sor: | ||
[[F3/2/13 terem elérhetősége|'''Helyszín: BME FIII. lph. 2. em. 13. terem''']] | [[F3/2/13 terem elérhetősége|'''Helyszín: BME FIII. lph. 2. em. 13. terem''']] | ||
| − | '''Regisztráció: kérjük az előadásra ezen a linken | + | '''Regisztráció: kérjük az előadásra ezen a linken regisztráljanak''' |
'''Kivonat:''' | '''Kivonat:''' | ||
A lap 2013. szeptember 17., 13:24-kori változata
 |
Az újságok évről évre tájékoztatnak minket a legújabb fizikai Nobel-díj témájáról, az azonban kevésbé közismert, hogy a Nobel-díjjal jutalmazott kutatások mennyire átszövik mindennapi életünket a mobiltelefon különböző alkatrészeitől kezdve az energiatermelésen át orvosi alkalmazásokig. Ráadásul napjainkban a felfedezés és az alkalmazás között eltelt idő is meglepően rövid, például egy jó nanoelektronikai ötlet akár pár év alatt bekerülhet az újgenerációs számítógépekbe.
Előadásunkon Nobel-díjas ötletek példáján keresztül szeretnénk bemutatni, hogy érdemes fizikával foglalkozni, hiszen az elmúlt évtizedekben megtapasztalt hihetetlen technológiai fejlődés is jelentős mértékben fizikusok kutatólaboratóriumaiból indult, és egy jól képzett fizikus jelentős hozzájárulást adhat a jövő technológiáinak kifejlesztéséhez. Előadássorozatunkra elsősorban középiskolás diákokat és fizikatanárjaikat várjuk. |
Következő alkalmak
  |
Nobel-díjas fizika mindennapi alkalmazásban - szupravezetés
Előadó: Prof. Mihály György akadémikus, a BME TTK fizikai intézet igazgatója Időpont: 2013. szeptember 27. Helyszín: BME FIII. lph. 2. em. 13. terem Regisztráció: kérjük az előadásra ezen a linken regisztráljanak Kivonat: Az újságok évről évre tájékoztatnak minket a legújabb fizikai Nobel-díj témájáról, az azonban kevésbé közismert, hogy a Nobel-díjjal jutalmazott kutatások mennyire átszövik mindennapi életünket a mobiltelefon különböző alkatrészeitől kezdve az energiatermelésen át orvosi alkalmazásokig. Ráadásul napjainkban a felfedezés és az alkalmazás között eltelt idő is meglepően rövid, például egy jó nanoelektronikai ötlet akár pár év alatt bekerülhet az újgenerációs számítógépekbe. Előadásunkon Nobel-díjas ötletek példáján keresztül szeretnénk bemutatni, hogy érdemes fizikával foglalkozni, hiszen az elműlt évtizedekben megtapasztalt hihetetlen technológiai fejlődés is jelentős mértékben fizikusok kutatólaboratóriumaiból indult, és egy jól képzett fizikus jelentős hozzájárulást adhat a jövő technológiáinak kifejlesztéséhez. Előadássorozatunkraelsősorban középiskolás diákokat és fizikatanárjaikat várjuk. Az alőadásokra a ... címen lehet regisztrálni. |
|
Nobel-díjas fizika mindennapi alkalmazásban - szupravezetés
Előadó: Prof. Mihály György akadémikus, a BME TTK fizikai intézet igazgatója Időpont: 2013. szeptember 27. Helyszín: BME FIII. lph. 2. em. 13. terem Kivonat: Az újságok évről évre tájékoztatnak minket a legújabb fizikai Nobel-díj témájáról, az azonban kevésbé közismert, hogy a Nobel-díjjal jutalmazott kutatások mennyire átszövik mindennapi életünket a mobiltelefon különböző alkatrészeitől kezdve az energiatermelésen át orvosi alkalmazásokig. Ráadásul napjainkban a felfedezés és az alkalmazás között eltelt idő is meglepően rövid, például egy jó nanoelektronikai ötlet akár pár év alatt bekerülhet az újgenerációs számítógépekbe. Előadásunkon Nobel-díjas ötletek példáján keresztül szeretnénk bemutatni, hogy érdemes fizikával foglalkozni, hiszen az elműlt évtizedekben megtapasztalt hihetetlen technológiai fejlődés is jelentős mértékben fizikusok kutatólaboratóriumaiból indult, és egy jól képzett fizikus jelentős hozzájárulást adhat a jövő technológiáinak kifejlesztéséhez. Előadássorozatunkraelsősorban középiskolás diákokat és fizikatanárjaikat várjuk. Az alőadásokra a ... címen lehet regisztrálni. |
