„Karunkról” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „200 px A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kara 1998-ban jött létre, így az egyik legfiatalabb kar. …”) |
|||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
A mintegy 160 oktatót és tudományos kutatót foglalkoztató Kar a Fizikai, Matematika és a Nukleáris Technikai Intézetekből, valamint a Kognitív Tudományok Tanszékből áll. A három tanszékből álló Fizikai Intézet jelenleg a szilárdtest-fizikai, az optikai kutatásoknak, a komplex rendszerek vizsgálatának, valamint széleskörű alkalmazott fizikai kutatásoknak egyik meghatározó hazai intézménye. A Nukleáris Technikai Intézet keretében működik az ország egyetlen oktató atomreaktora, itt sajátíthatók el a magfolyamatokkal és azok irányításával kapcsolatos ismeretek. Az 1996-ban alakult Matematika Intézet az algebra, a sztochasztika, a differenciálegyenletek, a geometria, a matematikai analízis, valamint a kapcsolódó alkalmazott területek kutatásának kiemelkedő műhelye. A Kognitív Tudományi Tanszékhez tartozik az a kutatóműhely, ahol az informatika, a matematika, az idegtudomány, a neurobiológia és a nyelvészet határterületén elhelyezkedő interdiszciplináris kutatások folynak. | A mintegy 160 oktatót és tudományos kutatót foglalkoztató Kar a Fizikai, Matematika és a Nukleáris Technikai Intézetekből, valamint a Kognitív Tudományok Tanszékből áll. A három tanszékből álló Fizikai Intézet jelenleg a szilárdtest-fizikai, az optikai kutatásoknak, a komplex rendszerek vizsgálatának, valamint széleskörű alkalmazott fizikai kutatásoknak egyik meghatározó hazai intézménye. A Nukleáris Technikai Intézet keretében működik az ország egyetlen oktató atomreaktora, itt sajátíthatók el a magfolyamatokkal és azok irányításával kapcsolatos ismeretek. Az 1996-ban alakult Matematika Intézet az algebra, a sztochasztika, a differenciálegyenletek, a geometria, a matematikai analízis, valamint a kapcsolódó alkalmazott területek kutatásának kiemelkedő műhelye. A Kognitív Tudományi Tanszékhez tartozik az a kutatóműhely, ahol az informatika, a matematika, az idegtudomány, a neurobiológia és a nyelvészet határterületén elhelyezkedő interdiszciplináris kutatások folynak. | ||
| − | ? | + | ?1987?-ben indult ''' ''mérnök-fizikus'' ''' képzés a karon (illetve az ''előd'' Természet és Társadalomtudományi Karon) azzal a céllal, hogy a Műegyetem profiljához illő gyakorlatorientált fizikusokat képezzünk. A bolognai rendszer bevezetésével a mérnök-fizikus hagyományokat megörizve alakult ki a jelenlegi fizika BSc és fizikus MSc képzés. A Kar a fizikus képzés mellett [[matematika BSc]], [[matematikus]] és [[alkalmazott matematikus MSc]], illetve [[kognitív tudományok MSc]] képzéseket gondoz. |
A lap 2013. február 6., 13:17-kori változata
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kara 1998-ban jött létre, így az egyik legfiatalabb kar. Azonban a kar által képviselt főbb tudományterületek, a matematika és a fizika mindig nagy megbecsülésnek örvendtek a Műegyetemen. A teljesség igénye nélkül hivatkozhatunk például az egyetem első rektorára, a fizika és a matematika kiváló művelőjére és tanárára, Stoczek Józsefre, továbbá Kürschák József matematikusra is, aki a későbbiekben szintén rektora volt az egyetemnek. Többségükben nem újak a kart alkotó tanszékek és intézetek sem. A Fizika Tanszéket például az a Bay Zoltán hozta létre, aki 1946-ban a világon először küldött radarjeleket a Holdra és fogta fel a visszaérkező hullámokat. A közelmúltban csatlakozott karunkhoz a Kognitív Tudományi Tanszék, vele a megismerés elméletével foglalkozó tudományterület képviselői.
A mintegy 160 oktatót és tudományos kutatót foglalkoztató Kar a Fizikai, Matematika és a Nukleáris Technikai Intézetekből, valamint a Kognitív Tudományok Tanszékből áll. A három tanszékből álló Fizikai Intézet jelenleg a szilárdtest-fizikai, az optikai kutatásoknak, a komplex rendszerek vizsgálatának, valamint széleskörű alkalmazott fizikai kutatásoknak egyik meghatározó hazai intézménye. A Nukleáris Technikai Intézet keretében működik az ország egyetlen oktató atomreaktora, itt sajátíthatók el a magfolyamatokkal és azok irányításával kapcsolatos ismeretek. Az 1996-ban alakult Matematika Intézet az algebra, a sztochasztika, a differenciálegyenletek, a geometria, a matematikai analízis, valamint a kapcsolódó alkalmazott területek kutatásának kiemelkedő műhelye. A Kognitív Tudományi Tanszékhez tartozik az a kutatóműhely, ahol az informatika, a matematika, az idegtudomány, a neurobiológia és a nyelvészet határterületén elhelyezkedő interdiszciplináris kutatások folynak.
?1987?-ben indult mérnök-fizikus képzés a karon (illetve az előd Természet és Társadalomtudományi Karon) azzal a céllal, hogy a Műegyetem profiljához illő gyakorlatorientált fizikusokat képezzünk. A bolognai rendszer bevezetésével a mérnök-fizikus hagyományokat megörizve alakult ki a jelenlegi fizika BSc és fizikus MSc képzés. A Kar a fizikus képzés mellett matematika BSc, matematikus és alkalmazott matematikus MSc, illetve kognitív tudományok MSc képzéseket gondoz.
