"Nobel-díjas fizika mindennapi alkalmazásokban" előadássorozat

A BME Fizikusképzés Információs Portál wikiből
Nobelprizr.png
Az újságok évről évre tájékoztatnak minket a legújabb fizikai Nobel-díj témájáról, az azonban kevésbé közismert, hogy a Nobel-díjjal jutalmazott kutatások mennyire átszövik mindennapi életünket a mobiltelefon különböző alkatrészeitől kezdve az energiatermelésen át orvosi alkalmazásokig. Ráadásul napjainkban a felfedezés és az alkalmazás között eltelt idő is meglepően rövid, például egy jó nanoelektronikai ötlet akár pár év alatt bekerülhet az újgenerációs számítógépekbe.

Előadássorozatunkon Nobel-díjas ötletek példáján keresztül szeretnénk bemutatni, hogy érdemes fizikával foglalkozni, hiszen az elmúlt évtizedekben megtapasztalt hihetetlen technológiai fejlődés sok esetben fizikusok kutatólaboratóriumaiból indult, és egy jól képzett fizikus jelentős hozzájárulást adhat a jövő technológiáinak kifejlesztéséhez.

Előadássorozatunkra elsősorban középiskolás diákokat és fizikatanárjaikat várjuk.

Korábbi előadások

High tc.png
Szupravezetés

Előadó: Prof. Mihály György akadémikus, a BME TTK Fizikai Intézet igazgatója

Időpont: 2013. október 4. délután 3-tól

Kivonat:

A szupravezetés felfedezését követően (K. Onnes -1911) közel fél évszázadot kellett várni a jelenség elméletének megszületésére (J. Bardeen, L. Cooper, R. Schrieffer - 1957). Mindkét munkásságot Nobel-díjjal jutalmazták (1913, 1972).

A szupravezető anyagok különleges elektromos és mágneses tulajdonságai látványos és könnyen megérthető kísérletekkel szemléltethetők, a fenomenológikus leírás egyszerű. Sokáig tartott azonban az a felismerés, hogy a szupravezető áramot szállító töltések különös tulajdonságokkal rendelkező elektron-párok, amelyek az egyszerű elektronoktól nagyon eltérő módon terjednek egy kristályban. Az ún. Cooper-párok viselkedésének kísérleti vizsgálata (Nobel-díj: 1973) vezetett a későbbiekben olyan alkalmazási lehetőségekre, mint a legérzékenyebb elektromos mérőműszer megalkotása, a világ leggyorsabb “hagyományos” számítógépeinek készítése, vagy napjaink kvantum-számítógépeinek építése.

A Nobel-díjak sorozata a magas-hőmérsékleti szupravezető anyagok felfedezésével, majd az ehhez kapcsolódó újabb elméleti modellek kidolgozásával folytatódott (1987, 2003). Az új anyagok kedvező tulajdonságai elektronikai alkalmazások sorát nyitották meg, és a hagyományos szupravezetők mágnesként történő hasznosítása mellett (NMR, MRI, CERN) olyan lehetőségek is ígéretessé váltak, mint pl. a vonatok mágneses lebegtetése, szupravezető motorok vagy távvezetékek készítése.

Az előadás a szupravezetés jelenségét kísérleteken keresztül is szemlélteti.

Ha érdekel a szupravezetés jelensége, magad is kísérletezhetsz szupravezetőkkel a Nobel-díjas kísérletek középiskolásoknak mérési szakkör keretében.

Labor.png
Lézerek és alkalmazásaik

Előadó: Dr. Koppa Pál egyetemi docens, a BME Atomfizika Tanszék tanszékvezető-helyettese

Időpont: 2013. november 29. délután 3-tól

Kivonat

A lézerek felfedezése óta eltelt 55 év Nobel-díjak egész sorát eredményezte az alapelveket kidolgozó, a különböző lézertípusokat kifejlesztő és a lézer alkalmazásait vizsgáló kutatók számára. A lézerek fejlődése és felhasználása ma is igen gyorsan fejlődő terület, ami rengeteg érdekes elméleti és gyakorlati felfedeznivalót – és valószínűleg további Nobel-díjakat - rejteget a XXI. század fizikusai, mérnökei és orvosai számára. Az előadás első részében egy egyszerű modell segítségével megérthetitek a lézer működésének alapjait, és látványos kísérletekben megtapasztalhatjátok a lézerfény speciális tulajdonságait. Az előadás második részében a lézerek sokoldalú felhasználására fókuszálunk. Mivel az atomi szintű mérésektől a csillagháborús fegyverekig az alkalmazások köre szinte végtelen, néhány példán keresztül ismerhetitek azok sokféleségét. Az előadásban külön fel szeretném hívni a figyelmet a téma magyar vonatkozásaira, amelyek a hologram felfedezésétől a legrövidebb fényimpulzusokon keresztül egészen a Szegeden épülő, világviszonylatban is egyedülálló lézerrendszerig terjednek.

NTIcserenkov.jpg
Fizikai kutatások, Nobel-díjak az atomreaktorok kifejlesztésében

Előadó: Dr. Sükösd Csaba, a BME Nukleáris Technikai Intézet címzetes egyetemi tanára

Időpont: 2013. december 13. délután 3-tól

Helyszín: BME R épület, 2. emelet 215. terem. (A BME térképe itt nézhető meg).

Az előadás után lehetőséget biztosítottunk a BME NTI oktatóreaktorának megtekintésére.

Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Hírek és linkek
Szak- és kutatási irányok részletesen
Eszközök